Egy ajándék volt ez a nap. Úgy is, mint egy megfelelően hőmérsékelt májusi nap, úgy is, mint egy újabb lehetőség az életünk üdvösebbé formálására, de úgy is, mint kétes szerepeim egyikének, az anyaságomnak egyénileg jól megoldott megünneplése.
Trambival délben egy nagyon jót aludtunk (1. bónuszpont)), aztán lementünk a Kerényi-parkba tűzoltókocsikat és tűzoltókat (2. bónuszpont) nézegetni. A tűzoltókocsik (3. bónuszpont) nyertek Trambinál is, és enyhe csalódásomra nálam is. A tűzoltók nem voltak az igaziak. Naja a szomszédban minden kúlabb. Határontúl meg aztán főleg extra kúl.
Az enyhe csalódásra ráittam egy kapuccsinót és csokival bevont kávészemet rágtam hozzá (4 és feledik b.p.),
Este meg a kovácsnéval megajándékoztuk magunkat egy koncerttel Óbudán. Behéveztünk (5. b.p.) és Quimbyre (6-7. b.p.) ugráltunk két órát. Az viszont megint csak kúl volt. Főleg ez a szám.
