Először ríkatta meg (utóbbi időben legalábbis) rajzfilm a kis nagylányt, és nem ám egy buta ijesztő amerikai rajzfilm, hanem egy magyar népmese. Szép szőke babája születik benne egy anyukának, és gonosz ember az ablak alatt lapul, tyúkot öl, és az anyuka száját bevérezi, babát meg ellopja - ennél a résznél hevesen sikoltozott szegény, ha tudom, hogy ez benne lehet egy magyar népmesében, lehet, kikapcsoltam volna rögtön. Így viszont végig kellett nézni, a szerencsés és csodálatos befejezésig.
Annyira bántotta dolog, hogy egy órára rá megkérdezte tőlem kártyázás közben, hogy ez a történet mikor történt, hogy ellopták azt a kisbabát. Megegyeztünk abban, hogy ez lehet hogy meg se történt, hanem csak valaki kitalálta, hiszen voltak a mesében olyan dolgok, amik biztos nem estek meg soha, pl hogy embert pulikutyává változtattak.
De végsősoron nem nyugodott meg, elalvás után csak átjött a szobájából, mondván, hogy koponyákkal álmodik, és ezért a kályhás szobában aludtunk el mind a hárman. És azt még nem is mondtam neki egyelőre, hogy a Misi bácsi meghalt.
