Biztonságtechnikai okokból szeretném mindenki számára világossá tenni, hogy nem tévesztem össze ezt a blogot egy vetítővászonnal.
Mégha olybá is tűnhet az éretten cinikus, ám úri közönség számára.
Családi állapotunk vukkokkal nem felel meg a szépmagyarkeresztény nukleáris család követelményeinek, sem formai, sem tartalmi szempontból. A nukleáris itt mint pozitív jelző szerepel, tekintve hogy a paraszti társadalmakban dívó nagycsalád (amelyhez hasonlóban aktuálisan élünk vukkokkal), már nem divatos. Mondják, hogy már maga a házasság sem divatos, ezt ki hogy érzi, de lényeg a lényeg, a nagycsaládi életforma még kevésbé divatos.
A mai ideális és minden normális magyar ember által vágyott életviteli keretezés egy sokgyerektől megáldott, (budai/agglomerációbeli kertes házban polgároskodó) kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló házasélet (20 percen belül elérhető nagyszülőkkel). Mi ezt nem tudjuk fölmutatni. Nehéz kimondani, hiszen a reményhal megy utoljára, de reálisan nézve a helyzetet, az ismert szereplőkkel számolva erre nincs már esélyünk.
A felelősség ezért kizárólag engem és Karakot illet. Sem a globális felmelegedés, sem a neveltetésünk és rossz családi mintáink, sem a karmikus keresztek ezért a bődületes kudarcért nem hibáztathatóak. Amikor időm engedi, nagyon szomorú szoktam lenni emiatt, hogy így vagyunk. Szerencsére ritkán engedi.
Mindezeket a miheztartás végett írtam le.
