A gyálai határátkelőhelyen jöttünk át, ahol megállt az idő. Míg Röszkénél magyarul tanulnak buzgón a szerb határőrök, itt egy vadrác majompofa fogadott minket a lenti oldalon, aki nem tudta kiejteni az ékezetes és duflabetűs neveket, illetve Lejlának olvasta Trambi második nevét.

Mondjuk én azóta is nehezen bírom ki hogy ne mondjam ki ötpercenként ezt a nevet hogy Leila. Leila!!!!!!!! Ha szétszakadok, sem jut eszembe legvadabb álmomban sem, hogy a Lélt valamikor majd egy szerb határőr Leilának fogja értelmezni.