Vukk ma örömmel újságolta, hogy az Andris megint játszik és barátkozik vele.
Kábé két hete ugyanis majd egy évnyi barátkozás után az Andris közölte Cimettel hogy már megubta őt és többet nem kíván vele játszani. Vukk ezt kicsit értetlenül mesélte el nekem, én meg igen kölletlenül azt mondtam rá, hogy végülis az nem baj ha másokkal is játszani akar a barátunk hisz neki, Vukknak is van több barátja, valamint azt is mondtam hogy az Andris ezt a magunás-dolgot biztos hallotta valahol és azért mondja. Magamban természetesen örökre végeztem az Andriskával, de ezt megtartottam magamnak.
Később még föl-följött ez a megunásos barátkozás, és akkor abban maradtunk, hogy az igazi barátok nem unják meg véglegesen egymást.
Erre ma jön kislány, és meséli, hogy megint vele játszik az Andris, sőt azt is mondta neki, hogy szép a haja. Pedig előbb meg azt mondta hogy megunt engem. Hm, mondom, ez jó hír. Bár .. ez az Andris akkor kicsit olyan összevisszabeszélős, ezt is mond meg azt is mond. Na de az a fő hogy jót játszottatok.
