Karak ma brácsás kalauz barátjával betoppant este 9-kor, illetve előzetesen az ablak előtt húzták a magyarosat, aztán idebent folytatták. Szépen szóltak, de furamód akinek húzták, vagyis a rókahercegnő, hát belőle nem tudták kicsalogatni a táncos kedvét. Szoknyafölhúzásig eljutott, de utána el is szállt a hejehuja hangulat belőle, és különféle játékokat kezdett odahordani és látványosan negligálni kezdte a zenészeket. Később otthagyott minket.
Trambulin viszont, akire senki sem számított ilyen szempontból, tányérszemekkel figyelte Karak bűvészkedését a vonóval, a tekintetét el se lehetett csalogatni onnan, pedig a sokgyerekes vasutas is nagyon szép erőteljes kontrát nyomott neki balszélről. Amikor letettem, hogy a Cicc után menjek, rájöttem, hogy mi a helyzet. Hát igen, férfimulatsággá alakultak abban a pillanatban, hogy kiléptem a konyhából.
Később sikerült figyelmét elterelnem, mégpedig a gyümölcsös kaja segítségével. Nagy szemekkel követte az üveg útját a hűtőtől a melegítő edényig, és ezzel vége is lett a spontán népzenés bulinak.
